"Néha úgy érzem, talán jobb lett volna, ha egy kicsit másképp viselkedem vagy visszafogottabb vagyok, de tulajdonképpen úgy érzem, inkább élem a magam teljes életét, és nem erőlködöm, hogy a tetteimhez elnyerjem mások helyeslését.”

"Apám és anyám végül azt mondták, nem tudják elképzelni, hogy valaha bármi olyat is tehetnék, ami miatt ők szégyenkeznének. A szüleim igazán nagyszerűen nevelték a bátyámat és engem is. Néha vannak baklövéseink, de mindig tudjuk, hol hibáztunk, és a nagy úton alapjában véve jó irányba haladunk."

"Kis időre valóban beszippantott az az életstílus. Melyik tizenkilenc éves lánnyal történt volna másképp? Klubról klubra jártam a barátaimmal, és szétbuliztam magam. Nekünk nem kellett a bejárat előtt várakoznunk, a legjobb helyen kaptunk asztalt és mellé a sok pezsgőt. Az a legkülönösebb, hogy amikor elértem a huszonegyet, és már legálisan ihattam, az egész elvesztette a vonzerejét. Mára már jóval összeszedettebb vagyok, képes arra, hogy az élet igazán fontos dolgaira figyeljek”

Rose McGowan

Mottója: "Talán most éppen nem vagy boldog, de ha nem csapod be önmagad, végül boldog leszel."

 "Az emberek nagyon meglepődnének, ha tudnák, milyen ügyetlen vagyok. Mindig megbotlok, leesek a lépcsőn, a kezem odacsukom a kocsiajtóval - állandóan ez van. Örökmozgó vagyok, és gyakran otthon hagyom az agyam."

"A sorozat annyiban változtatta meg az életemet, hogy már nincs életem. Többnyire éjszaka forgatunk, akkor érek haza, amikor a legtöbb ember munkába indul. Én olyan lány voltam, aki reggel 10 körül kászálódik ki az ágyból."

"Örülök, hogy a szerepemben mostanában már több az akció. Ki-be járkálnak Paige életébe a pasik. Most már csak biztosítani kellene, hogy jó pasikat kapjak. Lehet, hogy be kellene jutnom a szereplõválogatásokra."

"Hogyha lenne különleges erõm, biztos, hogy repülni szeretnék tudni. El tudom persze szórakoztatni magam, miközben az utcán megyek, de utcán repülni, na az jó lenne!"